Zarándoklat Mária jelenéseinek helyére medugorje-ba, 2012 augusztusában
2012. szeptember 20. (csütörtök) 10:17Augusztus 21-én hajnali 4 órakor már gyülekezett a " meghívottak" kis csapata egymásnak örvendve és Istennek hálát adva a vasvári testvérekkel együtt a kertvárosi templom parkolójában, hogy 1/4 5 órai kezdettel részt vegyen a legszentebb áldozat bemutatásában, melyet László atya celebrált. Rövid homíliájában köszöntötte a testvéreket, megköszönve Istennek és a Szűzanyának hogy elindulhatunk,hálát adva a meghívásért, melyet a Szentlélek ültetett a szívünkbe. A szentmisén szívünkbe fogadtuk Jézust, majd az áldás szavai a zarándoklatra indulókat erősítették és buzdították.
Akiket a Szűzanya meghívott, azokat a Gonosz lélek megpróbálja megzavarni; ugyanis a busz motorja csak nem akart elindulni. Terve nem sikerült, ugyanis békében és türelmesen várakoztunk, bizakodva Isten segítségében, ami hamarosan megérkezett és indulhattunk.
Hálát adván énekeltük az "Áldásoddal megyünk" kezdetű éneket, majd égi édesanyánkat köszöntöttük énekeinkkel, elénekeltük Jézusnak mennyire szeretjük és imádjuk Őt. A reggeli zsolozsma előtt segí
tségül hívtuk a Szentlelket minden imánkhoz: " Isteni béke, boldog öröm, szállj a szívünkbe Isteni csönd." Majd mindenki átgondolta és átadta Jézusnak és Szűzanyának, hogy mit, vagy kit hoz a szívében a zarándoklatra: örömöt, fájdalmat, kérést, hálaadást, hazánkat, ifjúságunkat, lelkipásztorainkat, betegeinket, meghalt szeretteinket, jó és rossz barátokat, akikért engesztelni kívánunk. Fogytak a kilométerek, szálltak a rózsafüzér üdvözlégyei elmélkedéssel és énekekkel. Majd pihenők következtek, beszélgetések, egy-két kedves vicc, csodáltuk a táj szépségét, mely újra arra hívott bennünk, hogy az Alkotót dicsérjük. Felcsendült az ének: "Tied a dicsőség és imádás, felemeljük kezeinket, így dicsérjük Szent neved, ó hatalmas, kezed nagy csodákat tesz, Veled senki nem ér föl..."
Délután 1/2 3-kor ismét pihenő következett, már Makarskán voltunk a Lurd-i barlangnál. Itt mondtuk el az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, majd folytatva utunkat 1/2 6-ra megérkeztünk szokott szálláshelyünkre, ahol nagy szeretettel üdítővel, gyümölccsel vártak bennünk. A 7. órakor kezdődő nemzetközi Szentmisén már részt vettünk. Megkaptuk a másnapi szerdai programot: de. 9.órakor Iván látnokkal volt találkozónk, majd utána Marinkó atya fogadta a magyarokat. Mindkét találkozás nagy lelki élmény volt. Pontos tanácsokat kaptunk, hogyan kell Mária iskolájában járni és tanításait követni, mely Szent Fiához vezet bennünk.
Délelőtt 11 órakor magyar Szentmise volt a kápolnában, melyet László atya mutatott be két magyar paptestvérével együtt. László atya szentbeszédei - minden szentmisében tanított bennünk - útmutató volt mindannyiunk számára. A Szentlélek csodálatos módon irányította és sugallta gondolatait, melyeket sokáig hallgattunk volna. Szerdán este 6 órakor már együtt mondtuk a rózsafüzért az összes zarándokkal. -kb.40.000 ember a világ minden tájáról- 7 órakor kezdődött a nemzetközi Szentmise, melynek fordítását rádióinkon, illetve telefonjainkon hallhattunk tolmácsunk Olga által.
Este 10 órakor kezdődött a Szentségimádás, de már 9 órakor gyülekeztünk a szabadtéri oltár körül, hogy helyet tudjunk foglalni, ülőhelyünk legyen.
A szabad ég alatt, a csillagok ragyogásában és két szál égő gyertya közt volt előttünk Jézus a Legméltóságosabb Oltáriszentségben.
Ezt a lelki élményt szavakkal elmondani nem lehet. Nem tudom elmondani, hogy miért indul meg a könnyek zápora, miért térdelünk ülés helyett egy óra hosszat, és miért szűnik meg körülöttünk a világ. Talán ez az ajándék, ez Isten kegyelme. Csak Ő és én. A csend és a béke. A Szeretet és Irgalom. A megbocsájtás és újjászületés.Az átölelés és az egyesülés. A köszönet és hálaadás. A dicsőítés és imádás.
Közben a gitár és hegedű halk hangjainak hullámain lebeg a lelkünk a mi Királyunk előtt. Majd az édes együttlét után Jézus lehajol hozzánk, és áldását adja.
....... Istenem milyen nehéz mozdulni, de már a test is és a lélek is eszmél, és hatalmas taps köszöni az együttlét lehetősségét és ajándékát.
A fiatalok nem tudnak és nem is akarnak érzelmeiknek parancsolni, a templom előtti téren csodaszép énekkel és táncot lejtve dicsőítik Istent.
......Csak az az ember kinek szíve telve van szeretettel, és Isten világossága ragyogja be, az tud hálát adni, mert tudja, hogy mindaz, amink van és ami vagyunk a Magasságbeli ajándéka. Szűz Máriát édesanyánkul kaptuk, akit követnünk kell az imában,a hitben és a szeretetben.
Ő saját életpéldájával mutatja meg nekünk, hogyan kell élnünk és megmaradnunk Isten útján.
Csütörtökön hajnali 4 órakor indultunk a Krizsevácra. Elemlámpánk fényénél, a szív világosságával elkezdtük az 500 m magasban végződő keresztút járást. László atyával az élen sokan levették "sarujukat" hogy így kövessék Megváltó Urunkat a sziklás-köves keresztúton.
Az állomásokon lelki vezetőnk irányítja gondolatainkat Urunk szenvedésére. Két órás út után 6 órakor érkeztünk a kereszt tövébe. Hálatelt szívvel, csendben megköszöntük Megváltónknak értünk hozott áldozatát. Majd következett az ajándék és meglepetés. Ugyanis László atya itt, fönt a hegyen mutatott be Szentmisét.Egyszerre voltunk az utolsó vacsora termében és a Golgotán. Sikerült egy aránylag sima követ találni, mely az áldozat oltára lett. Körbeálltuk meghatódva és repeső szívvel fogadtuk az édes Jézus drága Testét és Vérét. Míg lelkünk repült, lábaink botladoztak lefelé a köveken. A buszhoz érve újabb meglepetés várt ránk. Lajos, kinek kezében a kormány volt - mármint a busz kormánya - mézes pálinkával fogadott bennünk. Ezt a kedvességet nem lehetett visszautasítani. Felüdülés a testnek is kell. Olyannyira felüdültünk testben és lélekben, hogy az út porának lemosása, valamint a reggeli után még elmentünk a feltámadt Krisztus keresztjéhez, előtte végigelmélkedve és imádkozva a Világosság rózsafüzérének titkait, majd elsétáltunk a közeli temetőbe, Slavkó atya sírjánál imádkoztunk.
Délután 3 órakor a volt drogfüggőkhöz mentünk, ahol két magyar fiú osztotta meg velünk életüknek azt az útját, mely a legsötétebb volt.
Elmondták, hogyan lettek drogfüggők, majd Isten és a Szűzanya segítségével hogyan szabadultak meg minden gyógyszer nélkül a kábítószer fogságából. Este ismét rózsafüzér, Szentmise, majd közvetlenül a Szentmise után 1.órás Szentségimádás volt.
Pénteken reggel 6 órakor indultunk a jelenési hegyre a Probrodóra, vagy ahogy mondani szokták a kis hegyre. Az úton rózsafüzért imádkozva készítettük szívünket a hegyi találkozóra égi Édesanyánkkal. Már a hegy lábánál várakoznunk kellett, hogy el tudjunk indulni, ugyanis már sokan voltak előttünk. Az örvendetes rózsafüzér titkai követik egymást a szintén sziklás, köves hegyen, ahol ismét László atya osztotta meg velünk lélekemelő gondolatait a rózsafüzér titkairól. Majd felérve a hegytetőre köszöntöttük a Béke Királynőjét - ahogy Ő nevezte meg magát a látnokoknak -. Mindenki talált magának egy helyet, ahol csendben átadta Édesanyjának kéréseit és köszönetét.
Lejövet a hegyről, megálltunk a kék keresztnél, ahova sokszor hívja a zarándokokat Mária.
Hazaérve szállásunkra elfogyasztottuk a reggelit, majd szabad program következett. Megjegyzem, itt sem volt melegebb, mint odahaza, úgy 38-39 fok körül járt a hőmérő.
Délután újabb vállalkozásba kezdtünk, kipróbáltuk, hogy bírjuk-e a még melegebbet. Busszal elmentünk Mostárba. Csodálatos látvány fogadja a városba érkezőt. Hatalmas sziklás hegyek ölelik körül a várost. Mostar Hercegovina ipari, politikai és kulturális központja, 60 m tengerszint feletti magasságon. A városon folyik keresztül a Neretva folyó, mely a várost ketté osztja és csodálatos zöld színe van. No és a hőmérséklet csekély 44. fok. De hősiesen álltuk a perzselő nap sugarait, átmentünk a folyó feletti hídon, melyet a magyarok építettek ujjá a háború után. Láttuk a háború maradványait, golyó ütötte házakat, egy teljes utcasor, amit szétlőve és kiégve mementóként hagytak az utókor számára. ... Isten alkotta szépség és ember által végzett pusztítás. Ez maradt bennünk emléknek.
Hazaérve ismét rózsafüzér imára gyűltünk,majd 7 órakor Szentmise és utána péntek lévén kereszthódolat következett. Egy kb. 3 m magas keresztet állítanak az oltár elé, és kezdődik az ima és ének, mely éppolyan csodálatos és ünnepélyes, mint a Szentségimádás.
Vacsora után próbálunk összepakolni a reggeli induláshoz, de nagyon nehezen megy. Jó lenne még maradni, hiszen olyan gyorsan teltek a napok. A hatalmas tömeg ellenére, a béke szigete volt.
Szombaton a reggeli után útnak indulunk, de előtte, már korán elmentünk a templomba, megköszöntük Jézusnak és Szűzanyának, hogy vigyáztak ránk, kértük, hogy továbbra maradjanak velünk. 1/2 11-kor már Tihalinában voltunk, itt volt Szentmisénk, majd elindultunk, hogy az ima és ének hangjaival dicsőítsük Atyánkat, imádjuk Urunkat.
Majd Omisba érve a csoportunk ketté vált, egy része a tengert választotta, hogy fürödjön, másik fele pedig hajózást. Majd a test felfrissülése után 1/2 6-kor elindultunk, hogy pihenőkkel megszakítva utunkat hazatérjünk szeretteinkhez.
Édesanyánk, tanítónk és Királynőnk, Mária! Kérünk fogadj bennünk azok közé, akiket szeretsz, táplálsz, megszentelsz és Jézus Krisztus az isteni mester iskolájába vezetsz. Te látod az isteni tervben azokat a gyermekeidet, akiket Ő hív, akiknek kegyelmet, világosságot és enyhülést ad. Jézus Krisztus teljesen átadta magát Neked, megtestesülése pillanatától kezdve egészen mennybemeneteléig. Ez tanítás, példa és titokzatos ajándék számunkra, hogy mi is így bízzuk Rád magunkat. Kérünk, adj kegyelmet, hogy mindig szeressük és kövessük isteni mesterünket, Jézust, aki az Út, az Igazság és az Élet. Kérünk mutass be Jézusnak. Ámen.
(Boldog Jakov Alberion imája)
Imádságos szeretettel próbáltam elmondani zarándokutunkat, hálát adva Istennek Stróber László atyáért, aki maga is zarándokként járta velünk az utat, tanított és vezette lelkünket.
Horváth Sándorné