Zarándoklat és kirándulás a szomszédos Szlovéniában
2012. június 24. (vasárnap) 14:20
" Újíts meg minket, Urunk, mindenható Istenünk, ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk! " Zsolt.79.
Június
16-án a zalaegerszegi cursillos, a kertvárosi és a vasvári hívek népes
csoportja Zoltán atya vezetésével, a kora hajnali órákban, még álmosan, de
annál nagyobb lelkesedéssel indult útnak. A határ után, már Szlovéniában köszöntöttük
a reggelt. Isten dicsőségére elimádkoztuk a reggeli zsolozsmát, és a Szűzanya
tiszteletére az örvendetes rózsafüzért. Kis kitérővel jutunk el a közeli ősi
szlovén városhoz, Ptujska Gorához, melynek
A
főoltár központi része a palástos, oltalmazó Szűz Mária reliefje, karján a
Kisdeddel - XV. századi helybéli szobrászműhelyből kikerült alkotás. Fölötte
koronáját és köpönyegét tartó angyalok, alatta közel 81 személy alázattal
fordul az Istenanya felé.
Az
alkotás érdekessége, hogy a palást jobb oldalán, az első sorban térdeplő,
koronás uralkodó minden valószínűség szerint Zsigmond, magyar-horvát
király, német-római császár (1361-1437), mellette Cillei Frigyes, Herman,
a bal oldalon feltehető, hogy Rupert német császár, egy kardinális és az
aquileai patriarcha, egyszerű férfiak, nők és katonák az előkelőségek
sokaságában. A gyermek Jézust karjain tartó Szűzanya palástja alatt ott van a
számunkra is fenntartott hely.
A
barokk szószéket fali konzolon álló nagyméretű színezett faszobrok veszik
körül, Erzsébet, Szent József, Zakariás, Anna, Joachim alakjában Mária szent
rokonait mintázta meg a szobrász. Kicsit távolabb Keresztelő Szent János
szobrát láthattuk.
A
szentmise után – amelyet Zoltán atya mutatott be – imádsággal folytattuk
utunkat Stična felé. Szlovénia fővárosától, Ljubljanától délkeletre, a dombok,
erdők övezte főútról egy kis leágazással juthatunk el Stična településhez, ahol
az ország legrégebbi, ma is működő cisztercita kolostora áll. Jelenleg 16
szlovén és egy cseh szerzetes él itt a kolostorban. Bár zárás előtt, utolsó
pillanatban érkeztünk, helyi idegenvezetőnk nagy szeretettel fogadott, és
kalauzolt végig bennünket a kolostor területén. Mint megtudtuk, a kolostor
legrégebbi része még a XII. században épült, ahonnét gyönyörű, festett kerengő
vezet át a kolostortemplomba. A templomban nagyméretű falfestmény jeleníti meg
Árpádházi Szent Erzsébet alakját, amint az őt körülvevő rokonnak és koldusnak
mutatja palástjában a rózsákat. A
kegytemplomban a Szűzanya köszöntésére elénekeltük a Salve Reginát, majd a
múzeum felé vettük utunkat. Láthattunk itt XII. századból fennmaradt kéziratot
( ez csak másolat, az eredeti a Ljubljanai Múzeumban látható ) ez az
úgynevezett. Stičnai kézirat a XII. századból, amely az egyik legrégebbi
szlovén nyelvemlék. A múzeum emléket
állít a kézművességnek is. Láthattuk a cipész mesterség, méhészet, borászat, és
az ostyasütéshez használt eszközöket. Egy maketten csodálhattuk meg korábbi és
a jelenlegi kolostor-együttest. Az itt élő szerzetesek – külsősök segítségével
– egy boltot is üzemeltetnek, ahol az itt megtermelt gyógyfüvekből készült
teákat, mézet, csokoládét, bort, és likőröket vásárolhattuk meg. Ezek igazi bio
termékek, tisztaságukról a szerzetesek kezeskednek.
A
délutáni órákban érkeztünk a festői Bledbe. Érkezésünk után nyomban csónakokba,
azaz pletna hajókba szálltunk, és kormányosunk segédkezésével megcéloztuk a tó
közepén álló kis szigetet. Utunk során megcsodáltuk sziklaszirten álló bledi
várat. Miután kikötöttünk , a lépcsősoron feljutottunk a Csodatévő Madonna (Mati bojana otoku) barokk
kegytemplomba. A századok során zarándokok tízezrei keletek át a tavon, hogy a
99 gránitlépcsőn felkapaszkodva a csodatévő Mária kegyéért esedezzenek. A XV
sz.-ból származik a csodatévő Madonna képmás, amely valaha a főoltáron
állhatott. Jelenleg XVII sz-i barokk formáját őrzi a templom, főoltárát Henrik
császár és felesége, Kunigunda 1740-ből származó barokk pátoszú szobrai
díszítik. Az 1967-es ásatások tanúsága szerint a templom sokkal régibb múltra
tekinthet vissza. Padozata alatt ugyanis IX.-X. sz.-i szláv sírokat és bizánci
stílusú félköríves szentélyfalakat tártak fel. A szentély vakolatrétege alól
pedig előkerült az egykori gótikus templom néhány freskómaradványa is. A
kegytemplom modern időkben is hatásos romantikáját az a hiedelem adja, hogy aki
a templom csilingelő harangocskáját háromszor megszólaltatja, annak kívánsága
teljesül. Hazafelé indulva imádságban adtunk hálát a Szűzanyának és a Mennyei
Atyának a kapott kegyelmekért, és a sok szép lelki élményekért.
Kép és szöveg: Tausz Rózsa
Bled az azonos nevű község (járás) székhelye, a hozzá tartozó települések: Bodešče, Bohinjska Bela, Koritno, Kupljenik, Obrne, Ribno, Selo pri Bledu, Slamniki, Zasip.
A település területe már a kőkorszak óta lakott. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-re datált adományozólevelében található, mikor Uelden néven I. Albuin brixeni püspöknek adományozta a vidéket. Az 1278-as Mars mezei csata után Habsburg Rudolfhoz került, mikor legyőzte II. Ottokár cseh királyt. 1364-től Bled a Krajnai Hercegség része volt, majd 1809 és 1816 között a Napóleon által létrehozott Illír provinciákhoz tartozott.
Az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnése után a területet 1918-ban a Jugoszláv Királysághoz kapcsolták, Bled Karađorđević kormányzó nyári rezidenciája lett. Ezt a hagyományt Josip Broz Tito is folytatta, mikor itt építtette fel nyári lakhelyét (ma ez az épület egy luxusszálloda). Bled 1996-ban lett önálló község. 2000-ben ide tette székhelyét a IEDC-Bled School of Management, a „dél-és közép-európai Harvard”
Bled legnagyobb turisztikai attrakciója a gleccservájta Bledi-tó. Felette egy szirten pedig az emblematikus Bledi vár látható.
A 19. század második felében Arnold Rikli (1823-1906) svájci üzletember jelentősen hozzájárult a város turisztikai fejlődéséhez. Az enyhe éghajlat miatt Bledet már számos arisztokrata látogatta akkoriban a világ minden tájáról. Ma fontos kongresszusi és sportközpont (golf, horgászat, lovaglás), valamint hegyi túrák kiindulópontja, melyek egy része a közeli Triglavi Nemzeti Parkba vezet.
A tó közepén egy kis szigeten áll a Nagyboldogasszony-templom. A szigetről gyakran hallani harangzengést, mivel az a hiedelem, hogy aki háromszor megrántja a harang kötelét, annak nagy szerencséje lesz. A szigeten már az őskorból való nyomokat is találtak. A templom előtt itt állt ®iva, a szláv szerelem és termékenység istennőjének szentélye. A szigetre csónakkal, vagy a helyi, Pletna nevű bárkával lehet eljutni.
Bled Szlovénia szerte ismert a vaníliakrémes krémeséről (kremna rezina vagy kremšnita – a név eredete a német Cremeschnitte, azaz „krémes szelet” szóra vezethető vissza).
A sziget templomához 99 lépcső vezet. Esküvőkkor a hagyomány szerint a vőlegény által vezetett menyasszonynak ez úton csendben kell vonulnia.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bled