A második cursillos lelki délután az új evangelizáció évében…
2012. május 31. (csütörtök) 15:42Május 30-án délután rendezvénysorozatunk második fordulójára került sor cursillos közösségeink és a - valamely okból - csoportba nem járó, cursillot végzett cursillisták részére.
Összejövetelünk fő célja főként az volt, hogy megbeszéljük, milyen módon lehetne a Zalaegerszegen kb. közel háromszáz cursillot végzett, csoportba nem járó testvéreinket is bevonni a plébániai és közösségi munkába.
Zoltán atya bevezető gondolatai elgondolkodásra késztettek bennünket. Mindnyájan elköteleztük magunkat a cursillos közösség és az Úr Jézus mellett, Ő „számít ránk”, mint ahogyan a tanfolyam záró ünnepségén mindannyian hallottuk, tehát nem tehetjük meg, hogy „felmondunk neki, vagy nyári szabadságra küldjük. Ha a mi hitünk meginog is, nem hiszünk eléggé az Úr Jézusban, Ő akkor is hisz bennünk! Sok a „kétszívű” ember, nem lehetünk félig Jézusé, félig a világé, mert akkor egészen az ördögé leszünk! Nem elég egyszer kimondani az „igen”-t Jézus mellett, napról-napra gondozni kell hitünket, napról-napra meg kell újulnunk.
Felhívta figyelmünket a lehetőleg napi szentmisehallgatás szükségességére is - ott Isten szavát hallva, a szentáldozásban megerősödve válhatunk másoknak életünkkel példát mutató hiteles keresztényekké.
Ezen gondolatok után kötetlen beszélgetésre került sor.
Először is hová szeretnénk eljutni és ezt hogyan tegyük?
Felmerült annak gondolata, hogy az ősz elején egy városi Ultreya-ra összehívnánk a cursillot végzetteket. Szeretnénk évente egy alkalommal zarándoklatot szervezni e lelkiségi mozgalom tagjainak, hogy jobban megismerjük egymást, és ezen keresztül talán a csoportba nem járókat is be tudjuk vonni a közösség életébe.
Javítanunk kell azon, hogy a működő csoportok ne csak külön-külön csoporton belül, hanem összefogva, egymást erősítve vegyenek részt a plébánia munkájában. Működjön egy mindenkit elérő tájékoztatási rendszer, - mert program van bőven – ahol az információk minden cursillistát utolérnek. Keressünk olyan elképzeléseket, ötleteket, amelyek mentén tudunk valami pluszt nyújtani, meg tudjuk mutatni magunkat, hogy mi vagyunk azok, akiknek fontos az, hogy hogyan éljük az „örök negyedik” napot.
A lelki délután zárásaként a templomba vonultunk, hogy május lévén a litániában köszöntsük égi Édesanyánkat, majd utána a szentmisében, - melyet a cursillo élő és elhunyt tagjaiért mutatott be Zoltán atya - lelkiekben megerősödve, másnap mindent újrakezdve tudjuk végezni feladatainkat szeretteinkért és közösségünkért egyaránt.
Salamon Károlyné
Szent Antal cursillos csoport